Jelentősen megkönnyíti a mobilitásomat a győri Sulyok műhelyben készített, speciálisan az autómba tervezett beemelő kengyel, amelynek segítségével könnyedén be tudok ülni az anyósülésre.
A beemelő költségeit a Pro Filii Alapítvány finanszírozta. Köszönet érte!
https://profilii.hu/

Foga volt akkor a télnek. Harapott a január. A néhány éve átadott debreceni lakótelep vagányai – köztük jómagam, már ha lehet egy harminckilós ötödikes cingár kölyköt annak nevezni – fogvacogva várakoztak az iskola előtt, hogy jelentkezzenek a meghirdetett cselgáncstanfolyamra. Megtehettük volna, hogy a suli jó meleg aulájában ütjük el az időt, de az akkor még igencsak ismeretlen sportág felé áradó izgatottságunk kihajtott minket a jeges szélbe. Vártuk az edzőt. Találgattuk, hogy fog kinézni, magunk között mindenféle különleges tulajdonsággal ruháztuk fel, elvégre nem lehet akárki, aki a misztikum övezte japán küzdősportot megtanítja majd nekünk.

Nem kellett sokáig várnunk, a meghirdetett kezdési időpont előtt tíz perccel megérkezett. Már a megjelenésével tiszteletet vívott ki, télikabátján keresztül is felsejlettek az izmai, lapított orra, karfiolfüle tekintélyt parancsolt. Egyvalami azonban sehogyan sem illett hozzá: a sporttáskája tetején lévő seprű. Már azt hittük, tévedtünk, és a fickó egy nagydarab takarító, amikor egy köszönés utáni kérdéssel eloszlatta kételyeinket: srácok, ti akartok dzsúdózni?

Így indult – negyvenöt éve – az én soha el nem múló szerelmem.

A teljes írás a Kapáslövés című novelláskötetben olvasható.

---------------------------------------------

A Kapáslövés kapható a Líra és a Libri országos hálózatának boltjaiban, de kedvezményes áron, akár dedikálva is, megrendelhető a kiadótól, a Kék Európa Stúdiótól:

https://www.kekeuropa.hu/balogh-zoltan-kapasloves-sportos-novellak-es-egyeb-irasok/

A családi legendárium szerint már babakocsiban is a futballpálya mellett éreztem magam a legjobban. Arra viszont magam is tisztán emlékszem, ahogy apámmal az óvoda után edzésre indulunk, én pedig boldogan ülök a biciklivázra szerelt gyermekülésben. A csapattársai Kengurunak hívták, mert olyan féltő gonddal hordozott azon az ócska bringán, nem volt nélkülem sem edzés, sem meccs. Ma is az orromban érzem a frissen nyírt gyep illatát, fülemben hallom az „öntözőgép” kattogását, a stoplik kopogását az öltözőfolyosón.

A szertár kávé- és cipőkrémillatú katonás rendje éppen úgy hozzátartozott a mindennapjaimhoz, mint az NB háromban vitézkedő gárda klubházában elmajszolt isteni sajtroló, az engem pesztráló mosolygós pincérnő vagy nagy bajuszú pultos. Utóbbiról az a hír járta, lehetett bármilyen kapatos, a fröccsben a bor és a szóda arányát olyan vitathatatlan pontossággal hozta, mint ahogy a kor egyik sztárjátékosa, Kocsis Lajos passzolt a pályán. Sok évvel később értettem meg, miért Csikóhoz hasonlították…

Csoda-e, hogy ilyen indítás után a futball, a sport iránti rajongás nagyban meghatározta az életemet? S bár később apám tipikus futballistasorsot futott be: az edzés, fröccs, kártya aránya erősen az utóbbi kettő irányába tolódott, de ez engem már nem gátolhatott meg abban, hogy beleszeressek a futballba. A lázadásom mindössze annyiban merült ki, hogy bár egész nap a labdát rúgtam – tudat alatt apám bosszantására –, teljesen más sportágat választottam.

A teljes írás a Kapáslövés című novelláskötetben olvasható.

------------------------------------------

A Kapáslövés kapható a Líra és a Libri országos hálózatának boltjaiban, de kedvezményes áron, akár dedikálva is, megrendelhető a kiadótól, a Kék Európa Stúdiótól:

https://www.kekeuropa.hu/balogh-zoltan-kapasloves-sportos-novellak-es-egyeb-irasok/

Nem szeretem a tökölést! Nem vacakolok, ha feladatot kapok vagy intézni kell valamit, pörgök ezerrel. Tudom, ez a habitusomon túl még a dzsúdóból maradt az elmémben, nem emlékszem, hogy a tatamin tutyimutyi Pató Pálok felé lendült volna a küzdelem végén a vezetőbíró keze. Meglepő módon az írásaimat képes vagyok napokig csiszolgatni, a rám jellemző türelmetlenség ilyenkor mogorván megül a kerekesszékem lábtartóján, ha kitörni készül, bokán harap.

Úgy látszik, eme tulajdonság genetikailag öröklődik, a kisebbik unokám, Ábel erősen rám hasonlít ebben a tekintetben. Bízom benne, a sport imádata is rabul ejti idővel, ha már azt is családi örökségként kapta. A két dudás esete is bekapcsolódik a történetbe, a hathoz közelítve úgy érvel, mint egy felnőtt vitapartner. Nem hagyja a vélt igazát, csattannak a mondatok, emelkedik a hangerő, s olykor, ha nagyon belelovalja magát, megkérem, vonuljon át a házukba, hadd pörögjünk le mind a ketten. Ilyenkor duzzogva elsétál, de az arcán patakokban csorgó krokodilkönnyekből és a bejárati ajtónk csapódásából tudom, megbántottam.

A teljes írás a Kapáslövés című novelláskötetben olvasható.

-----------------------------------------------

A Kapáslövés kapható a Líra és a Libri országos hálózatának boltjaiban, de kedvezményes áron, akár dedikálva is, megrendelhető a kiadótól, a Kék Európa Stúdiótól:

https://www.kekeuropa.hu/balogh-zoltan-kapasloves-sportos-novellak-es-egyeb-irasok/

Ha azt mondod, Radácsi, azt mondom, Perényi. Ha azt mondod, Sziráczki, villan a tekintetem, de elismerem a klasszisát. Ha azt mondod, Adorján, a válaszom: Bajnok! Aki neked a dán Hans Nielsen, nekem a lengyel Gollob. Egy nyelvet beszélünk, egy vallás hívei vagyunk. A sokszor lesajnált keleti oldalról, ahol a Tisza-tó a Balaton, a Keleti-főcsatorna a Dunakanyar, de kit érdekel! Mert a salakmotorozás csak a mienk!

Vak Pali, vak Pali mindent lát, szemüvegen át… – Nem, nem fogom befejezni a debreceni Nagyerdei stadion hangszóróiból gyerekkoromban harsogó induló átköltését, amit gyakran énekeltünk, ha nem voltak felnőttek a közelünkben. Évekkel később tudtam meg, hogy a Vak Pali „polgári” neve Rákóczi-induló, amelynek pattogós dallamaira csoszogtak be vasalt csizmáikban a bemutatásra a tribünnel szemben felálló bőrruhás, marcona férfiak. A salakmotorversenyek rettenthetetlen menőinek akkor ült ki halvány mosoly a porlepte arcára, amikor a publikum tapsviharban tört ki a nevük hallatán.

És az a szag! Mit szag, illat! Az üzemanyagként használt metanol keveredett a kenőanyag ricinusolajával, és körbemotorozta a Nagyerdőt.

A debreceni kedvencektől, Radácsitől és Perényitől elvártuk, hogy a mezőny elején végezzenek. De a ruszkik előtt mindenképp! Volt valami ijesztő azokban a bajuszos, a fekete bőrruhájuk elején sárga alapon hatalmas vörös sarlót és kalapácsot viselő őrültekben. Már akkor felmorajlott a közönség, ahogy a depóból bemotoroztak a pályára, úgy köröztek, mint a cápák az áldozatok körül. Nem ismertek se istent, se embert, mentek, mint a meszes négy körön át. A szóbeszéd szerint a vodka adta a bátorságukat. Nem kímélték magukat, sem mást, a legrizikósabb helyzeteket is bevállalták, így nem volt meglepő, amikor egyikük a palánkon átrepülve a nézőtér sorait tarolta le. A motorok fülsiketítő hangjait egy időre a mentők vijjogó szirénái váltották fel. A sérülteket a közeli klinikára szállították, aztán folyt tovább a viadal. A hetvenes évek elején ilyenformán mutatkozott be nekem a salakmotorozás.

A teljes írás a Kapáslövés című novelláskötetben olvasható.

---------------------------------------------

A Kapáslövés kapható a Líra és a Libri országos hálózatának boltjaiban, de kedvezményes áron, akár dedikálva is, megrendelhető a kiadótól, a Kék Európa Stúdiótól:

https://www.kekeuropa.hu/balogh-zoltan-kapasloves-sportos-novellak-es-egyeb-irasok/