A vírusgazda

Rutinos mozdulatokkal gyűjtötte össze a sűrű fogú gereblyével a gyeplazítás utáni maradványokat. Bezsákolta az elszáradt fűkupacokat, majd a gondosan kimért gyeptrágyával akkurátusan beszórta az erősen megkopasztott, siralmas állapotot mutató területet. Nem esett kétségbe, tudta, a fű meghálálja a gondoskodást, a felülvetés után szebb lesz, mint új korában, és az eső is teszi majd a dolgát. Kis pihenőt tartott az ilyenkor kötelező bőséges locsolás előtt, a fejhallgatóján hangosabbra állította a zenét, levette a szalmakalapját, és a zsebkendőjével megtörölte a homlokát. Listájának kedvenc dala szólt, együtt énekelt Cseh Tamással: „Minden álmomban százféle változatban te vagy velem…”

– Nem csak álmodban – integetett nevetve a kertbe lépő felesége, és gyöngyöző pohárban egy hosszúlépést nyújtott felé.
– Soha nem láttam még ilyen szépet – jelentette ki jelentőségteljesen Ede, miközben Laura szemébe nézett, majd hatásszünetet tartva, fülig érő szájjal folytatta. – Se asszonyt, se fröccsöt.

Morvai Edének a szenvedélyévé vált a kerti munka. Az ízére akkor kapott rá, amikor a vírus berobbanása után a kormány azt tanácsolta: mindenki maradjon otthon! Hát ő maradt. Informatikusként a munkáját home office-ban vitte, aztán a szomszédját megirigyelve kertészkedni kezdett. Kezdetben füvet nyírt, locsolt, majd felbátorodva gyeplazított, trágyázott, virágot, fát ültetett, metszett, magaságyást eszkábált, paradicsommal, paprikával, hagymával, retekkel, eperrel látta el a családot. Soha nem ettek annyi csabai kolbászos rizses lecsót, mint azon a nyáron. A neten rendelt magának kertésznadrágot, vastag talpú munkáscipőt, és az öreg szalmakalap is előkerült a szekrény mélyéről. Úgy nézett ki, mint a rajzfilmbéli Kisvakond.

Amikor a ház két szintjéhez tartozó kertek már csak némi karbantartást igényeltek, a fejébe vette, hogy kitakarítja a hegyoldali telek alján lévő hétszáz négyzetméteres elvadult csalitost. Előtte kertészektől ajánlatot kért, de az egymilliós válasz még inkább felpaprikázta. Nekiugrott a jelentős szintkülönbségű, akácerdő, vadmálna, borostyán, csalán borította dzsungelnek. A családja az első napokban csak a kalapját látta a teraszról, Ede csupán enni, inni, valamint a mobilját és a fejhallgatóját tölteni járt fel a házba.

Visított a láncfűrész, csattogott a balta és a csákány, a kivágott akácfák tuskói sem okoztak gondot számára. Többmázsányi elkorhadt fát hordott fel és vitetett el, reggeltől estig járt az ágdaráló, harminczsáknyi zöldhulladékot szedett össze. Elköszönt a nyár, mire végzett a munkával.

Negyvenes aputeste alól előbújtak az egykori birkózó izmai, tizenkét kiló csúszott le róla, és még csak eszébe sem jutottak a versenyek előtti kínzó fogyasztások. Laura szerelmesen bújt hozzá éjszakánként, akár az ifjúkori szép időkben.

A teljes írás a Kapáslövés című novelláskötetben olvasható.

---------------------------------------

A Kapáslövés kapható a Líra és a Libri országos hálózatának boltjaiban, de kedvezményes áron, akár dedikálva is, megrendelhető a kiadótól, a Kék Európa Stúdiótól:

https://www.kekeuropa.hu/balogh-zoltan-kapasloves-sportos-novellak-es-egyeb-irasok/