Szenvedély

A családi legendárium szerint már babakocsiban is a futballpálya mellett éreztem magam a legjobban. Arra viszont magam is tisztán emlékszem, ahogy apámmal az óvoda után edzésre indulunk, én pedig boldogan ülök a biciklivázra szerelt gyermekülésben. A csapattársai Kengurunak hívták, mert olyan féltő gonddal hordozott azon az ócska bringán, nem volt nélkülem sem edzés, sem meccs. Ma is az orromban érzem a frissen nyírt gyep illatát, fülemben hallom az „öntözőgép” kattogását, a stoplik kopogását az öltözőfolyosón.

A szertár kávé- és cipőkrémillatú katonás rendje éppen úgy hozzátartozott a mindennapjaimhoz, mint az NB háromban vitézkedő gárda klubházában elmajszolt isteni sajtroló, az engem pesztráló mosolygós pincérnő vagy nagy bajuszú pultos. Utóbbiról az a hír járta, lehetett bármilyen kapatos, a fröccsben a bor és a szóda arányát olyan vitathatatlan pontossággal hozta, mint ahogy a kor egyik sztárjátékosa, Kocsis Lajos passzolt a pályán. Sok évvel később értettem meg, miért Csikóhoz hasonlították…

Csoda-e, hogy ilyen indítás után a futball, a sport iránti rajongás nagyban meghatározta az életemet? S bár később apám tipikus futballistasorsot futott be: az edzés, fröccs, kártya aránya erősen az utóbbi kettő irányába tolódott, de ez engem már nem gátolhatott meg abban, hogy beleszeressek a futballba. A lázadásom mindössze annyiban merült ki, hogy bár egész nap a labdát rúgtam – tudat alatt apám bosszantására –, teljesen más sportágat választottam.

A teljes írás a Kapáslövés című novelláskötetben olvasható.

------------------------------------------

A Kapáslövés kapható a Líra és a Libri országos hálózatának boltjaiban, de kedvezményes áron, akár dedikálva is, megrendelhető a kiadótól, a Kék Európa Stúdiótól:

https://www.kekeuropa.hu/balogh-zoltan-kapasloves-sportos-novellak-es-egyeb-irasok/