Fiókba zárt emlékeim

Tudom, hogy a kiegyenesedő EKG-vonal nem zár le minden határt körülöttünk. A balesetem után lázálmaimban négy napig a túloldalon „jártam”. A testem öntudatlanul feküdt a kórházi ágyon, a fejemet csavarok rögzítették, hogy ne tudjam mozgatni. Nem tetszett, amikor felébredtem, összevontam a szemöldököm. Mást nem tudtam tenni. A kezeim és a lábaim nem mozogtak.

Előtte a harminc felé közeledő sportos férfiak sebezhetetlennek hitt életét élveztem, gyönyörű feleséggel, tündérszép kislánnyal az oldalamon. Csalánba nem üt a ménkű, hittem, hirdettem hatalmas egóval. Ütött. Nagyot.

Volt egy álmom.

Gyermekkoromtól kezdve azért edzettem nap mint nap, hogy bajnok legyek. Jó voltam, de kiderült, nem eget rengetően, hiányzott belőlem a gyilkos ösztön. Huszonhárom évesen beláttam, nem én jutok a csúcsra. Imádtam a dzsúdót, nem hagytam el. Majd edzőként! – gondoltam. Öt év jutott. Aztán kilenc hónap kórház, rehab, tőlem sírva kirohanó pszichológussal. A szerelmem kapaszkodott belém, nem engedett, én meg menekültem volna vissza oda, ahol nincsenek árnyékok.

Riadtan, kerekesszékben gurultam ki az ismeretlenbe. Szabadság, méltóság, büszkeség – Isten véletek! Sokan állítják, így is lehet teljes életet élni.

Ne akarjátok kipróbálni…

Gyermekként az edzések előtt az édességboltot és az antikváriumot sohasem hagytam ki. A második életemben az utóbbinak vettem hasznát. (Sport)újságíróként húsz év, több száz ezer leütés, számtalan interjú, publicisztika, jegyzet van a két mutatóujjamban. Kilenc évfolyamon keresztül alapító főszerkesztőként jegyeztem az ország egyik legszebb sportmagazinját, a Presztízs Sportot. Jelenleg szabadúszó vagyok, mellette tanítok. A főnökeim azt kérték, legyek szigorú vérnyúl, de nekem ez nem ment soha. A pozitív visszacsatolásban, a megérdemelt dicséretben hiszek, azt pedig régen tudom, nem segíthetek azon, aki nem akarja.

Novellákat, elbeszéléseket két éve írok, kezdetben a szerintem arra érdemes szerkesztői előszavaimat poroltam le. Tizenkét éve Szentendrén élünk, de egy kedves emlékű, négyéves békéscsabai sportos kitérőt leszámítva minden Debrecenhez köt. Ez az én városom, utcái, lakói rendszeresen feltűnnek az írásaimban. Meg persze a Loki, a sport és a benne szereplő emberek.

Amikor eldöntöttem, hogy játékban maradok, megfogadtam, nem panaszkodom.

Soha.

Vállaltam ezt az életet.

15 százalékos vagyok, 85 elveszett. Erről van papírom, ebből kell kihoznom a maximumot. Az álmaimban soha nem vagyok kerekesszékben. Ébren meg nem agyalok azon, mi maradt ki az életemből. Bezártam az emlékeimet egy fiókba. Az írásaimmal olykor kinyitom. Ilyenkor átsüt a napfény az ősz borostán.

----------------------------------------

A Kapáslövés kapható a Líra és a Libri országos hálózatának boltjaiban, de kedvezményes áron, akár dedikálva is, megrendelhető a kiadótól, a Kék Európa Stúdiótól:

https://www.kekeuropa.hu/balogh-zoltan-kapasloves-sportos-novellak-es-egyeb-irasok/